Kicsapózsinór

A vicces nevű kis eszköz régóta kíséri az emberiséget, legalábbis azóta, amióta ilyen megszállottan ragaszkodunk az egyenes falakhoz, épületekhez, polcokhoz, bármihez.

Az elve fantasztikusan egyszerű és kreatív: maga a zsinór semmi extra, bármilyen anyagból készülhet, persze előny, ha nem szakadékony és kicsit bolyhosabb, porfogóbb. Miért is kell ez, és hogy lesz ebből egyenes?

Ha a zsinórt kifeszítjük egy felületen, és picit megcsippentjük, majd elengedjük, mint egy húrt, akkor a lecsapódó zsinór a felületen nyomot hagy a ráragadt por miatt. Elképesztően egyszerű, nagyon ötletes találmány.

Régebbi formájában egy vékony kenderkötélként lakott egy pici dobozban, amibe krétapor, esetleg szénpor volt. Értelemszerűen a por színe annyiban lényeges, hogy üssön el a felület színétől amin alkalmazzuk. A fa felületek esetében a fehér krétapor a legegyszerűbb választás. A fehér por jól láthatóan kijelöli az egyenest, és nagyon könnyen le is lehet takarítani.

Kőműveseknél is alap eszköz,a  téglán a krétapor nagyon jól látható egyenes vonalat hagy. Ácsként, asztalosként is nélkülözhetetlen, de a különböző felületek festésénél is nagyon praktikus.

Még a földön is használható, ott is jól meglátszik. Természetesen nem gazos vagy sáros felszínen kell alkalmazni.

Modern változatok

A kis dobozban összetekert kicsapózsinórt se kerülte el a fejlődés. A modern változatoknál a lényeg ugyanaz, de a külső jóval kezelhetőbb lett. A zsinór egy kis tokba felcsavarva helyezkedik el, mint a mérőszalagok. Ugyanúgy rugó ellenében is húzható ki.

A tok tartalmaz egy tartályt is, amibe krétapor van, ez utántölthető a legtöbb modell esetében.

Használatkor érdemes ellenőrizni, hogy a ház kellően fel van-e töltve porral. Érdemes rendre össze is rázni, hogy a zsinórt mindenhol fedje a por.

Ha teljesen új szalagot használunk, érdemes kihúzni teljes hosszában, krétaport önteni rá, és úgy visszaengedni a házba, és ekkor feltölteni a tartályt teljesen.

A használatkor a  végkampót kell rögzíteni biztonságosan a felülethez, és úgy kihúzni a zsinórt. A tekerőkar visszahajtásával a dobot blokkoljuk, hogy meg lehessen feszíteni a zsinórt.

A jelölés ugyanúgy történik, mint a hagyományos változatnál: a megfeszített zsinórt két ujjal összecsippentve felemeljük majd elengedjük, hogy a felületre csapódjon. Ezzel egy határozott vonalat hozunk létre, amit a krétapor rajzol ki.

A visszatekerést jó, ha a jelölt felülettől messzebb végezzük el, hogy ne maszatoljuk vagy szennyezzük a  jelölést.

Karbantartás

Noha a kicsapózsinór egyszerű eszköz, de egy kis karbantartást meghálál. A tartály feltöltéséről már beszéltünk. Emellett érdemes óvni esőtől, nedvességtől, értelemszerűen a  krétapor ezeket nem szereti, csomósodik, ragad.

Érdemes vigyázni a jelöléssel akkor is, ha bútorok, kárpitok, szőnyegek közelében jelölünk a kicsapózsinórral. Itt a krétapor koszolhatja a huzatokat, textileket, és ez se nagy öröm. Ne alkalmazzuk frissen festett, száradó anyagokon, beleragad a zsinór vagy csak a  por, és könnyen lehet, hogy újra festhetjük a falat vagy megbarátkozhatunk pl. a poros kékkel, mint új színnel a nappaliban. :)