Kéziszerszámok felnyelezése
A szerszámoknak a nagy része nagyon egyszerű: egy darab fára szerelt egy darab vas. Akár az ásó, a kalapács, a lapát, a kapa - ezek mind...
Rengeteg kézi szerszámot használunk, kertben, ház körül, hobbi célra vagy éppen munkaeszköz is lehet.
Ezeknek a szerszámoknak a nagy része nagyon egyszerű: egy darab fára szerelt egy darab vas. Akár az ásó, a kalapács, a lapát, a kapa - ezek mind ugyanezen az elven vannak összerakva. Nem bonyolult, igaz?
Pont emiatt sokszor nem is figyelünk oda a részletekre igazán. Nagyon sokszor dolgozunk lötyögő nyelű szerszámokkal, vagy olyanokkal, aminek a nyele már repedt, törött, elhasználódott. Ezek mind lassítják vagy éppen el is lehetetlenítik a munkát. Egy lötyögő nyelű kalapács balesetveszélyes is, egy repedt nyelű kapa simán felsebzi az ember tenyerét.
A nyél - több mint egy bot?
Természetesen a szerszám nyeleknek vannak közös tulajdonságai. Ami minden nyéltől elvárható: legyen sima, hisz ha durva, feltöri a tenyeret. Ha nincs rendesen megmunkálva, szálkás, akkor pedig sebeket is okozhat.
Nagyapáink szalonnabőrrel kenték a szerszám nyelet, a beszívódott zsírtól a nyél kellemes, puha fogásúvá vált.
Egyenes és csomómentes nyelet keressünk, a göcsörtöknél hamar eltörik. Az is nagyon lényeges, hogy a szálak hosszában fussanak benne. Ez szükséges ahhoz, hogy kellőképpen teherbíró legyen.
Az anyaga lehet akác, bükk, tölgy, esetenként a fenyő is. A fenyő könnyű anyaga miatt különösen gereblye nyélnek jó, itt annyira a teherbírás sem elsődleges, vagy nem annyira mint egy ásó esetében.
A méret a lényeg
A különböző szerszámok különböző nyél hosszúságot igényelnek.
Ásó, vasvilla nyél 140 cm.
A kapához 150-160 cm-es nyelet haszálunk.
A lapát nyélhossza 160-170 cm.
A gereblye a leghosszabb 200-220 cm-es nyéllel használható kényelmesen.
A csákány általában 80-90 cm-es nyelet igényel.
Ezeket azért érdemes tudni, mert a nem megfelelő hosszúságú nyéllel dolgozni hosszú távon kényelmetlen, hátfájáshoz vezet.
Nyelezés
Ha megvan a megfelelő hosszúságú nyél, akkor illesszük össze a munkadarabunkkal.
A nyél végének a kialakítása illeszkedni kell a szerszám fejébe. Vannak kör alakú foglalatok és olyanok is, amelyiknek egyik fele egyenes, a másik fele kör alakú. A nyél akkor jó, ha kézzel felhelyezhető rá a munkaeszköz, és kis feszítés kell csak ahhoz, hogy rászorítsuk.
Ilyenkor érdemes egy pár kis kalapácsütéssel még beljebb ütni, hogy a nyél pár cm-el túl érjen a foglalaton.
A rögzítés többféleképp történhet. Pár esetben mint az ásó, a lapát nyele, egyszerűen egy szeget kell átütni a foglalaton. Ez rögzíti a két elemet egybe.
Kapát, baltát, kalapácsot ékeléssel szokás rögzíteni. Az ék készülhet fából, fémből. Faékelésnél arra kell figyelni, hogy vésővel készítsünk helyet az éknek, és úgy üssük be. Az ékelt szerszámokat érdemes munkavégzés előtt beáztatni. Például egy régi vödörbe engedjünk vizet, és ebbe tegyük a szerszámokat. Így bedagad a fa nyél a munkaeszközbe, és jobban összeszorul.
Karbantartás
Érdekesen hangzik, de még egy ilyen egyszerű szerszámnak is, mint az ásó vagy kalapács is szüksége van karbantartásra. Mégis mi romolhat el egy ásóban?
A legtöbbször a törés mellett az történik, hogy a napon kiszáradt, összeszáradt nyél lötyögni kezd a szerszámban. Hogy ezt elkerüljük, tartsuk a szerszámokat tárolóban vagy legalábbis árnyékos helyen.
