Jelölések

Ó(!), azok a fránya egyenesek és derékszögek, oly maguktól értetődőek, ha a helyükön vannak és annyira fájnak, ha hiányoznak….

Teljesen mindegy, milyen dimenzióban dolgozunk. Akár falat rakunk vagy egy polcot akarunk a falra felrakni, egyszerűen nem lehetünk el a vonalzók, derékszögek nélkül.

Egy egyenes kijelölésére, hosszmérésre, vonal húzására a vonalzó való; míg a két felület vagy vonal egymáshoz való merőleges helyzetének ellenőrzésére, kijelölésére a derékszöget használjuk.

A gyakorlatban számos méret, anyag kialakítás közül választhatunk. Egy műhelyben leginkább az acélvonalzónak és a talpas derékszögnek vehetjük legnagyobb hasznát.

A derékszögek világa összetettebb, mint elsőre gondolná az ember. Az alapján, hogy mennyire pontos ellenőrzésre használhatóak, 4 osztályba sorolhatjuk őket.

Az I. osztályba a mérő eszközök tartoznak, a II. osztályt a gépipari alkatrészek ellenőrzésére használják. A III. osztály a forgácsoló üzemek számára készül, a IV. osztályba sorolt eszközöket pedig a nem forgácsolással készült darabok ellenőrzésére használják.

A derékszög két szára közötti belső találkozási ponton rendszerint találunk egy kis hornyot. Ez azért fontos, mert így az ellenőrizendő munkadarab hegye nem ütközik a derékszög sarkához, kvázi nem tartja el attól, így az ellenőrzés is pontosabb.

A derékszöggel úgy ellenőrzünk, hogy a munkadarabra fektetjük, szemmagasságba tartva a fény felé fordulunk, így a fény a legkisebb résen keresztül is átjön, mutatva, hol nem pontos a megmunkálás. Természetesen a munkadarab éle nem lehet sorjás, egyenetlen. Az ellenőrzés során az is lényeges, hogy a derékszög hosszabbik szárát fektetjük a bázis felülethez és csúsztatjuk addig, amíg a rövidebb él is fel nem fekszik.

Az acél vonalzók gyakorlatilag az iskolából megismert vonalzók kissé robosztusabb műhelyi rokonai, de nem (elsősorban) távolság mérésére használjuk. Noha arra is kiváló, de a felület egyenletlenségeit is remekül megmutatja.

Lehetnek élvonalzók és széles mérőfelületű vonalzók.

A felület ellenőrzéséhez a kezünkbe fogott munkadarabra fektetjük a vonalzót, és úgy mint a derékszög esetében, a fény felé fordulunk vele. Ha a fényrés egyenletes, a felület egyenes. Ha a felület homorú, domború vagy hullámos, a rés nem lesz egyenes.

És ha megvan az egyenesünk, a  derékszögünk, akkor az se árt, ha be tudjuk jelölni.

A Milwaukee jelölő filcei remek választások, hisz a hegyük tartós, nem könnyen használódik, tompul. Kifejezetten figyeltek arra a kialakításánál, hogy sokáig hegyes maradjon, ne deformálódjon. Az akril hegy kopásálló, még a  durva felületek is jól jelölhetők vele mint a beton vagy az OSB lap.

Sőt, ha valamiért elfelejtjük rárakni a kupakot, akár 72 óráig sem szárad ki. Noha ezt nem szerencsés direkt kipróbálni, de egy véletlenül elfelejtett vagy leesett kupak miatt nem kell kidobni a filcet.

Vizes, poros felületen is használható, gyorsan szárad.

Kényelmes fogni, tartani, ergonómikus kialakítású. A kupakján lévő csipesz praktikussá teszi, könnyen akaszthatjuk zsebre, övre. Egy kézzel is nyitható, ami nem csekélység, annak aki volt már abban a helyzetben, amikor elkelt volna a még egy kéz. Az ember végre megtalálta a jelölendő pontot, szorítja is oda a  vonalzót egy kézzel, másikkal kell nyitni a filcet és jelölni. Ha ez kétkezes meló, végünk, mert valamit el kell engedni.

Noha a felületek jelölése nem tűnik nagy dolognak, mégis érdemes minőségi eszközökkel végezni. Könnyebben, gyorsabban haladunk, és pontosabb munkát tudunk végezni, ha az eszközeink is professzionálisak.